Összes oldalmegjelenítés

2011. december 30., péntek

Egy csodálatos lehetőség

Még a nyáron hívott fel a nővérem, hogy megkérdezze, hogy mit szólnék, ha egy kiállításra vihetném el az ékszereimet...
... én meg csak tartotam a telefont és néztem nagy, kikerekedett szemekkel. Én...? Kiállításra? És miket? És hol és egyáltalán...?
Elmondta, hogy van egy nagyon kedves festőművésznő ismerőse, aki látta a már elkészített ékszereimet és nagyon megtetszettek neki. Úgy gondolta, hogy az ősszel megnyitó új kiállításának megnyitóján részt vehetnék mint vendég kiállító.

Természetesen nagyon megörültem és rögtön bizonytalanul egy halk igent mondtam az invitálásra. Nővérkém természetesen azonnal belelkesült és jelezte, hogy igent mondtam. Na, főtt is a fejem rendesen, mert egy kiállítás azért nagy dolog! egyből mindenféle ötlet kezdett el kavarogni a fejemben, hogy miket kellene megvalósítani, mik legyenek a tárolókban.
Szerencsére volt még több hónapom az ékszerek elkészítéséig, így megpróbáltam létrehozni minden ötletemet.







Aztán valamikor szeptemberben ismét kaptam egy telefonhívást, hogy akkor ugye minden rendben és megyek a kiállításra. Miután leegyeztettünk mindent, "kézhez" kaptam a kiállítás meghívóját és ismét csak elképedtem. Nagyon nagy bizalomnak véltem Gógucz Nórától, és a mai napig nem lehetek elég hálás azért, hogy őt megismerhettem és méltónak vélt arra, hogy Vele és a gyönyörű műveivel együtt említsenek meg. Nóra, ez úton is nagyon köszönöm!

A kiállítás megnyitója nagyon hangulatos és gyönyörű volt, tele Nóra szebbnél-szebb festményeivel, rajzaival.

Íme néhány fotó, bár fentebb további képeket is találhattok a szövegbe "rejtett" linkeken keresztül:



Ez az egyik kedven festményem Nórától.




Így, év végén szintén Nóra egy gyönyörűséges festményével zárom soraimat, amelynek címe

Téli táj


2011. december 22., csütörtök

... a folytatás

Szóval miután elkészítettem az első gyűrűt, illetve egyszerű raw fűzött nyakláncot és karkötőt, újabb szépség került a szemem elé egy kedves munkatársnőm ujján, ez:

Illetve ennek egy olyan változata, amelyiknél nem volt a közepébe rivoli. Az a kolléganőm vásárolta, akitől az első gyöngy fűzött gyűrűket vettem. Elmondta, hogy valahol a körúton látta meg igen borsos áron, de neki annyira megtetszett, hogy szülinapjára ezt kérte. Szerette volna ő is elkészíteni más színben, a hozzávalókat meg is vette, de sehogyan sem tudta összerakni a gyűrűt.

Na, nekem sem kellett több, én is akartam ilyet - tisztára mint az oviban :). Persze én elkészíteni szerettem volna - a meglévő minimális tudásom ellenére - ez volt hát a következő tervem.
Készítettem egyet magamnak heliotrope szirommal, vulcanic középpel, aztán még sokat... :) A környezetemben hirtelen mindenkinek ilyen kellett különböző színekben. Szerencsére a szívecskéket töménytelen mennyiségben és színben megtaláltam a Gyöngysziget üzletében és a Gyöngykuckóban.

Íme a legelső, amely ma már a húgocskám ujját díszíti:


Aztán készítettem egy silver night/chrystal verziót a nővéremnek és egy chrystal AB/topáz variációt magamnak :)


meg ilyeneket is...
...és ezeket:

A nagy sikerre való tekintettel végül egész szett kerekedett belőle:



A szett már a Meskán is elérhető! http://meska.hu/ProductView/index/326436

2011. december 21., szerda

Az indulás

Hát, ezzel kezdődött minden 1 évvel ezelőtt:

és ezzel:

Milyen érdekes az élet?
Egy munkatársnőm kezén láttam meg a kristály színű gyűrűt és teljesen "bevadultam" attól, hogy milyen gyönyörűen csillog-villog az ujján, természetesen nekem is kellett :) Kiderítettem az alkotóját és gyorsan beszereztem egyet barnában is, csakhogy ne szomorkodjon egyedül.
Ezek voltak az első gyöngy fűzött gyűrűim. Aztán miután meglátták, a családom további hölgy tagjai is teljesen elolvadtak tőle, természetesen Nekik is kellett belőle, így gyorsan csináltattam nekik is, így mindjárt 6 darabot készíttettem.

Közben elkezdtem gondolkodni rajta, hogy esetleg ezt én is el tudnám készíteni... Ráadásul egy-egy neves alkalomnál kell annál nagyobb ajándék, hogy a szeretteinknek mi készítjük el a rájuk tervezett ékszereket? Szerintem nem. Valahogy mindenkinél így kezdődik a gyöngy fűzési "mánia", nem?

Szóval forgattam jobbra, balra a gyűrűt és úgy döntöttem, hogy én is megpróbálkozom vele. Ekkor még nem tudtam, hogy a gyöngy fűzésnek ilyen kultúrája van, hanem csak saját logikám alapján összeraktam ezt a kis gyűrűt én is. És milyen boldog voltam amikor sikerült! :) Most már tudom, hogy ez csak egy kezdeti, egyszerű kis minta, de akkor rettentő boldog voltam, hogy én is el tudom készíteni, viszont a mai napig kedvenc darabjaim.